Vizsga

A vizsgával kapcsolatos tudnivalók:

Az Állatorvosi biokémia tanulmányokat lezáró vizsga (kollokvium) érdemjegye négy részjegyből kerül kialakításra az alábbiak szerint:

  • Gyakorlati részjegy: az Állatorvosi biokémia 2. gyakorlatain és a ZH-n (vagy pót ZH-n/félévvégi pótbeszámolón) megszerzett összpontszám alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:

 

51 – 55 pont:       jeles (5)

45 – 50 pont:       jó (4)

40 – 44 pont:       közepes (3)

33 – 39 pont:       elégséges (2)

 

A félévvégi aláírás megszerzése esetén a kapott gyakorlati részjegy már nem javítható.

 

  • Írásbeli részvizsga érdemjegye
  • Szóbeli vizsga: a két kihúzott vizsgakérdésre adott válaszok érdemjegyei

 

A szóbeli vizsgán a vizsgáztató az összesen megszerzett 4 részjegyet (gyakorlati részjegy, írásbeli részvizsga jegye, szóbeli vizsga két tételére kapott 1-1 részjegy) figyelembe véve kialakítja a kollokvium végső érdemjegyét. (A végső érdemjegy kialakítása a fontosabb részeredmények súlyozásával, és nem matematikai átlagszámítással történik.)

Írásbeli részvizsga:

Az írásbeli részvizsga megírására a Tanszék legalább 4 időpontot biztosít a téli (december/januári) vizsgaidőszakban, amelyek a hallgatósággal való egyeztetést követően a szorgalmi időszak során kerülnek kihirdetésre. A nyári vizsgaidőszakban legalább 2 időpontot hirdetünk meg a vizsgakurzust felvevő hallgatók számára.

Az írásbeli részvizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszeren keresztül történik. Jelentkezést követően vizsgajelentkezést módosítani legkésőbb a vizsgaidőpont előtti utolsó munkanap 10:00 óráig lehet.

Az írásbeli részvizsga az elméleti tananyag következő témaköreit öleli fel:

 

  • A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izovolémia, izotónia, izoionia, izohidria. Pufferrendszerek
  • A biológiai membrán szerkezete. A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok
  • A proteinogén aminosavak csoportosítása, szerkezete
  • A fehérjék fogalma és általános jellemzése
  • A peptidkötés. A fehérjék szerkezete. A fehérjék denaturációja és renaturációja. A fehérjék felosztása. Kollagén, elasztin, keratin
  • Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók megfordíthatósága
  • Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Zimogének, Izoenzimek. Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja
  • A nukleotidok szerkezete. A DNS szerkezete és funkciója
  • A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. Hibák a DNS-replikációban és azok javítása
  • A transzkripció és szabályozása prokariótákban és eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok
  • A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja, elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása. A fehérjék sejten belüli transzportja
  • A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai
  • A szénhidrátok kémiája (mono-, oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok)
  • A zsírsavak és az egyszerű zsírok felépítése és biokémiai szerepe
  • A glicerin-foszfatidok és a szfingolipidek biokémiája

 

A felsorolt témakörökön kívül az írásbeli részvizsgán számonkérésre kerülnek a Tanszék által közzétett listán szereplő legfontosabb szerkezeti képletek is.

 

 

Az írásbeli részvizsga szerkezete a következő:

  1. Feleletválogatás (egyszerű választás): 40 pont (1 pont/kérdés)
  2. Szerkezeti képletek:

Adott szerkezeti képlet felismerése: 10 szerkezet, 10 pont (1 pont/név)

Az írásbeli részvizsga írására a ZH-írásra vonatkozó szabályok érvényesek. A rendelkezésre álló munkaidő: 75 perc. Az írásbeli részvizsga sikeres, ha a hallgató a maximálisan elérhető pontszám (50 pont) legalább 60%-át (30 pont) megszerzi. Az írásbeli részvizsga eredményét a Tanszék legkésőbb a vizsga utáni munkanapon a tanszéki hirdetőtáblán és a tanszéki honlapon nyilvánosságra hozza. A vizsgadolgozatok megtekintésére a Tanszék által meghirdetett időpontban van lehetőség.

Az írásbeli részvizsga osztályozása az alábbiak szerint történik:

45– 50 pont:        jeles (5)

40 – 44 pont:        jó (4)

35 – 39 pont:        közepes (3)

30 – 34 pont:        elégséges (2)

0 – 29 pont:          elégtelen (1)

 

Ha az írásbeli részvizsga sikeres, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható. Ha az írásbeli részvizsga sikertelen vagy a hallgató érvényes jelentkezést követően az írásbeli részvizsgán nem jelent meg, a hallgató egy írásbeli vizsgalehetőséget elveszített, és valamely következő írásbeli vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Minden sikertelen írásbeli részvizsga az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgalehetőségeinek számát csökkenti. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni az írásbeli vizsgarész teljesítésével.

A sikeres írásbeli részvizsga érdemjegye nem évül el, a későbbiekben bármely időszakban tett szóbeli részvizsgán érvényes részjegyként kerül beszámításra. A sikeres írásbeli részjegy ismételt írásbeli vizsga megírásával egy alkalommal javítható, de ebben az esetben az ismételt írásbeli vizsga eredménye kerül a végső jegybe beszámításra. Sikeres írásbeli vizsga javítása nem jelenti újabb vizsgaalkalom felhasználását. Sikeres írásbeli részvizsga a szóbeli vizsgán történt megjelenést követően a továbbiakban nem javítható.

Szóbeli vizsga:

A hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, ha sikeresen teljesítette az írásbeli részvizsgát. A szóbeli vizsga legkorábban a sikeres írásbeli részvizsgát követő második munkanapon teljesíthető (a két vizsga között legalább egy munkanapnak el kell telnie). A szóbeli vizsgára a Tanszék a hallgatókkal való egyeztetést követően több vizsgaidőpontot hirdet meg. A szóbeli vizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszerben történik.

A szóbeli vizsga a meghirdetett vizsganapokon reggel 8:00 órakor kezdődik. A vizsgázók egy tétellapon két vizsgakérdést (tételt) húznak, amelyek kidolgozására, jegyzetek készítésére min. 30 perc felkészülési időt biztosítunk. A vizsgázó ezután szóban számol be a vizsgáztató tanárnál az adott témakörökben megszerzett ismereteiről. A szóbeli vizsga célja nem csak a lexikális tudás számonkérése, hanem annak ellenőrzése, hogy a hallgató ismeri-e, érti-e a tananyag logikai összefüggéseit, képes-e a megtanultakat a későbbi tanulmányai során alkalmazni. Így a vizsgán nem csak szűk értelemben véve a két kihúzott vizsgatétellel kapcsolatos kérdések, hanem a tágabb összefüggések miatt a teljes elméleti tananyagra vonatkozó kérdések is felmerülhetnek. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga csak leckekönyv birtokában teljesíthető.

Ha a szóbeli vizsgán a hallgató bármelyik tételére elégtelen (1) osztályzatot kap, a kollokvium eredménye a többi részjegytől függetlenül elégtelen (1), a hallgatónak azonban csak a szóbeli vizsgát kell megismételnie, az írásbeli részvizsga jegye és a gyakorlati részjegy a következő szóbeli vizsgaalkalommal is változatlanul beszámításra kerül.

Egy vizsgaidőszakban a KTVSz előírásainak megfelelően legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni a szóbeli vizsga teljesítésével. Újabb szóbeli vizsga legkorábban a sikertelen vizsgaalkalmat követő 3. napon tehető. Sikeres szóbeli vizsga esetén a kapott kollokviumi érdemjegy 1 alkalommal újabb szóbeli vizsga letételével javítható.

 

A szóbeli vizsga vizsgakérdései (tételei) az alábbiak:

1. témakör:

  1. A biológiai oxidáció általában

A nagy energiájú foszfátvegyületek biokémiája

Szerkezet, biokémiai szerep

A kreatin anyagcseréje

Szerkezet, szintézis, biokémiai szerep

A tioészter-kötés

 

  1. A glikogenezis és a glikogenolízis

Lépések, helyszín, jelentőség

Szabályozás, a glükagon/adrenalin és az inzulin jelpályája

 

  1. A glükolízis

Lépések, típusai, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség

A Pasteur-effektus és a Cori-kör

 

  1. A glükoneogenezis

Lépések, egyes kiindulóanyagok bekapcsolódása, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség

 

  1. A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá

Lépések, szükséges kofaktorok, jelentőség

A glicerinfoszfát-inga és a malát-sönt

 

 

  1. A citrátkör

Lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség

 

  1. A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

Felépítés, lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A P/O hányados, szétkapcsoló faktorok

 

  1. A pentózfoszfát-ciklus

Oxidatív és nem oxidatív szakasz lépései, helyszín, szabályozás, jelentőség

 

  1. A vércukorszint és szabályozása

A vércukorszint fiziológiás értékei. A vércukorszint hormonális szabályozása, sejten belüli szabályozási mechanizmusok, jelpályák. A glükózforgalomban részt vevő transzporterek

 

  1. A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje

Fruktóz-szintézis és -bontás. A galaktóz szintézise, bekapcsolódása a laktóz- és mukopoliszacharid-szintézisbe, galaktolízis

A tejtermelés biokémiája

A tej összetétele. A laktóz, a tejfehérjék és a tejzsír szintézise

 

  1. Az aminosavak oxidatív dezaminálása

Az L- és D-aminosavak oxidatív dezaminálása

Az aminosavak N-mentes szénláncának sorsa

Glüko- és ketogenetikus aminosavak

Az aminosavak transzaminálása

A transzaminálási reakciók általában, AST, ALT. A Schiff-bázis képződése és a transzaminálás mechanizmusa

 

  1. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak

Az aminosavak dekarboxilezése. Biogén aminok és lebontásuk

A glutation biokémiája, a γ-glutamil-ciklus. A karnozin és az anzerin

 

  1. Az ammónia méregtelenítése

Ornitin-ciklus (lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség)

Alternatív méregtelenítési utak

 

  1. A purinnukleotidok szintézise és lebontása

De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje

 

  1. A pirimidinnukleotidok szintézise és lebontása

De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje

 

 

  1. A hemoglobin szerkezete és biokémiai szerepe

A hemoglobin szintézise

Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség

 

  1. A porfirinvázas vegyületek bontása

Mioglobin, citokrómok, kataláz, peroxidáz

Vasanyagcsere

 

  1. A lipidek felszívódása és forgalma a szervezetben

A lipolízis

Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség

A lipogenezis

Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség

 

  1. A zsírsavak β-oxidációja

A zsírsavak bejuttatása a mitokondrium mátrixába. A páros szénatomszámú zsírsavak β-oxidációjának lépései. Helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak β-oxidációjának sajátosságai

 

  1. A zsírsavak szintézise

Az acetil~KoA kijuttatása a citoplazmába. A páros szénatomszámú zsírsavak szintézisének lépései. Helyszín, szabályozás, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak szintézisének sajátosságai

 

  1. Ketogenezis és ketolízis

Lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A ketonanyagok biokémiai szerepe

 

  1. A koleszterin biokémiája

A koleszterin szerkezete, szintézise (lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség) és biokémiai szerepe

Az epesavak biokémiája

Az epesavak szintézise, forgalma és biokémiai szerepe

 

  1. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének sajátosságai

A szénhidrátok bontása a bendőben, az illó zsírsavak keletkezése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben

 

  1. A kérődzők nitrogén-anyagcseréjének sajátosságai

Az ammónia bendőbeli keletkezése és felszívódása. NPN anyagok, bypass fehérjék. Bakteriális fehérjeszintézis a bendőben. Ruminohepatikus nitrogén-körforgalom

 

 

  1. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai

A glükoneo- és a ketogenezis összefüggése. A ketózis kialakulása és jellemzői

A kérődzők lipid-anyagcseréjének sajátosságai

Lipidek bontása és szintézise a bendőben. A gazdaállat lipid-anyagcseréjének sajátosságai

 

  1. A máj központi szerepe az intermedier anyagcserében

Szénhidrát- és lipidanyagcsere, a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje

A máj szekréciós tevékenysége

 

  1. A máj méregtelenítő tevékenysége

Különböző típusú méregtelenítő folyamatok: szintézis, hidrolízis, oxidáció, redukció, konjugáció

A citokróm P450 enzimrendszer működése

 

  1. Az izomszövet biokémiája

Az izomkontrakció mechanizmusa

Az izomszövet anyagcseréje, izomrost-típusok

A zsírszövet, a vese és az agy biokémiája

 

2. témakör:

  1. A vitaminok általában. Antivitaminok, vitamin-antagonisták
  2. A β-karotin és az A-vitamin-származékok szerkezete és forgalma
  3. Az A-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. A-hypervitaminosis
  4. A D-vitamin szerkezete, provitaminból való keletkezése és forgalma
  5. A D-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. D-hypervitaminosis
  6. Az E-vitamin szerkezete, forgalma és hiánya
  7. Az E-vitamin biokémiai szerepe. Oxidatív stressz, szabadgyökök, antioxidánsok.
  8. A K-vitamin szerkezete és forgalma
  9. A K-vitamin biokémiai szerepe és hiánya
  10. Az esszenciális zsírsavak biokémiája
  11. A tiamin szerkezete és forgalma
  12. A tiamin biokémiai szerepe és hiánya
  13. A riboflavin szerkezete és forgalma
  14. A riboflavin biokémiai szerepe és hiánya
  15. A nikotinsav szerkezete, forgalma
  16. A nikotinsav biokémiai szerepe és hiánya
  17. A pantoténsav szerkezete és forgalma, a HS~KoA szintézise
  18. A pantoténsav biokémiai szerepe és hiánya
  19. A piridoxin szerkezete és forgalma
  20. A piridoxin biokémiai szerepe és hiánya
  21. A biotin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
  22. A folsav szerkezete és forgalma
  23. A folsav biokémiai szerepe és hiánya
  24. A kobalamin szerkezete és forgalma
  25. A kobalamin biokémiai szerepe és hiánya
  26. Az aszkorbinsav szerkezete, szintézise és forgalma
  27. Az aszkorbinsav biokémiai szerepe és hiánya
  28. A lipotróp faktorok (kolin, inozit) biokémiája